A 8.c osztály statisztika projektje 2020 tavaszán I.

Az interdiszciplinaritás, azaz különböző tárgyak vegyítése például egy meghatározott munka esetében , manapság igen divatos. Ugyan a közoktatás erre talán – legalábbis Magyarországon – nem a legmegfelelőbb terep, mégis adódhatnak alkalmak, amikor ezt be lehet építeni a tanításba.
A 8.c osztály statisztika projektje 2020 tavaszán egy ehhez hasonló dolgot kísérelt meg, amikor is az angol és a matematika munkaközösség második alkalommal fogott össze egy projekt erejéig. Ennek során a diákok a statisztika alapjaiba nyerhettek betekintést mind angol, mind magyar nyelven, majd pedig csoportonként egy-egy témáról kellett felmérést készíteniük kortársaik körében (14-18 évesek). Hangsúlyozni szeretném, hogy ezen munkák természetesen nem tudományos igényűek és nem reprezentatívak, ezért semmiféle bizonyító erővel nem rendelkeznek.
Összesen 11 csapat alakult ki így, ezek közül egy két-, nyolc három-, kettő pedig négyfős volt. Igen változatos témáknak örvendhettek a tanulók, hiszen az étkezéstől kezdve a zenén át a videojátékokig több nagyobb kérdéskör is említésre került. Végül a következő sorrend állt fel:
• Plans for the future / Tervek a jövőre
• Eating / Étkezés
• Computers / Számítógépek
• Series / Sorozatok
• Sleeping habits / Alvási szokások
• Fashion / Divat
• Studying habits / Tanulási szokások
• Movies and TV shows / Filmek és televíziós műsorok
• Travelling / Utazás
• Music / Zene
• Video games / Videójátékok
A főbb alapfogalmak, amelyeket a diákoknak gyakorolniuk és használniuk kellett, az átlag (számtani közép), a medián és a módusz voltak. Egy-egy rövid definíció következik mindegyikhez, hogy egyértelmű legyen a használatuk:
• Átlag (számtani közép): n darab szám összegének n-ed része. Az 1;2;3;4;5 adatsor átlaga ez alapján (1+2+3+4+5)/5=3.
• Medián: egy adatsor középső értéke, amely elválasztja a kisebbik felet a nagyobbik féltől. Például az 1;2;3;4;5 adatsor mediánja a 3. Páros számú adatsorok esetén a két középső szám átlaga a medián. Például az 1;2;3;4;5;6 adatsor mediánja a (3+4)/2=3,5.
• Módusz: egy adatsor leggyakrabban előforduló eleme. Az 1;2;3;4;5;5 adatsor módusza például az 5.
A következőkben egyenként igyekszem számba venni a csoportok elkészített prezentációit a témakörükből és egyes kapott eredményeket röviden bemutatni. Szeretném megjegyezni, hogy a szövegben található képek a csapatok prezentációiból származnak. Először a zenével, a filmekkel és televíziós műsorokkal, valamint a videojátékokkal foglalkozó csapatok eredményeit veszem sorra.

A zenével foglakozó csapat eredményei 83 ember megkérdezésével alakultak ki. A nemi egyensúly mindazonáltal kissé felborult: a válaszadók közül 52-en férfiak voltak, míg 27-en nők. 4 kitöltő nem kívánta megadni nemi hovatartozását.
Az 52 férfi kitöltő átlagosan 2,1 órát hallgat zenét egy nap, míg a 27 nőinél ez a szám 2,6 volt. A csoport a mediánt és a móduszt is kiszámította mind a két esetben; az előbbi válaszadók körében mindkét érték 1,5 óra, utóbbiaknál a medián 2,5 óra, a módusz pedig 1,5 óra. Azoknál, akik nem adták meg nemüket, az átlag 2,75 óra volt, ám itt a minta méretéből kifolyólag nagyobb a bizonytalanság. A medián itt 3 óra, a módusz pedig 4,5 óra.
A kérdőív készítői a kedvelt zenei stílusokra is kíváncsiak voltak. A fiúk körében a rock igen közkedvelt volt (33,3%), nem sokkal ettől lemaradva következett a pop (25,9%). Nagyjából hatból egynek a támogatását élvezte az alternatív zene és 11,1% a klasszikusokat szereti leginkább. Ugyanúgy 3,7% nevezte meg a hip-hop-ot, a rapet és az indie zenét is. A lányoknál a pop vezette a sort 40,4%-kal, amely után az alternatív zene következett 17,3 százalékos aránnyal. A rockot körülbelül 15% nevezte meg, 9,6% pedig az indie kedvelője. Hozzávetőlegesen 8-8 százalék jelölte be a klasszikus zenét, valamint a rapet és 1,9% hallgat hip-hop-ot a legszívesebben. A nemüket nem megjelölők között 50% a popzenét, 25% a rockot és szintén 25% a klasszikus zenét pártolta.

Többen hangoztatják, hogy ők legkevésbé sem szívelik a mai előadókat. Ezzel szemben azonban a felmérés szerint, ha a 60-as évektől a mai zenéig terjedő korokból (60-70-es évek; 80-90-es évek; 2000-2010-es évek; mai zene) kell választani, úgy tűnt, hogy a relatív többség ezzel ellentétes véleményen van, kivétel, ha a nemüket nem megadó válaszadókat tekintjük, akik körében a 60-as és a 70-es évek élveztek 50 százalékos támogatást a 2000-2010-es évek és a mai zene 25-25 százalékával szemben. Mindazonáltal a korábbi időszakok is bizonyos mértékig népszerűek voltak; a lányok nagyjából 27 százaléka a 80-90-es éveket jelölte meg, a fiúknál a 60-70-es évek értek el hasonló népszerűséget (25,9%). Utóbbiaknál az időrendben a második és harmadik periódust közel 15-15 százalék támogatta, míg az előbbiek körében a legkorábbi időszak 7,7 százalékot, a harmadik pedig 15,4 százalékot gyűjtött.

Megtudhattuk, hogy a túlnyomó többség angol nyelvű zenét hallgat, ezen kívül egy kisebbség magyart és koreait is, egy-egy ember pedig franciául, spanyolul, svédül, kínaiul/japánul és olaszul is élvezi a különböző előadók játékát.
Nagyobb variációt mutatott az a kérdés, amely azokról a tevékenységekről érdeklődött, amelyek során a válaszadó zenét hallgat.
A fiúk körében a kizárólagos zenehallgatás élvezett előnyt, amelyet a tanulás, edzés, majd az olvasás követett, amelyet csak egy kitöltő jelölt meg. Ezzel szemben a lányoknál a tanulás foglalta el az első helyet, mely után a zenehallgatás önmagában következett, szorosan utána pedig az edzés. Utolsóként itt is az olvasást találhattuk. A nemüket nem megosztóak válaszai egyenlően oszlottak el a négy lehetőség között.

A rádió nem kifejezetten népszerű a válaszadók között, de mind a fiúk, mind a lányok körében többségben vannak azok, akik használnak ilyen jellegű eszközt. A nemüket nem megadók között ketten néha, ketten pedig nem hallgatnak rádiót.

Megismerhetjük azt is, hogy TikTok alkalmazáson fellelhető zenéket a fiúk többsége nem szereti, míg a lányok megosztottak voltak ebben a kérdéskörben, többségük azt jelölte be, hogy néhány ilyet kedvel. Azok közül, akik egyik nemet sem jelölték meg, egy szereti, kettő némelyeket kedvel, egy pedig nem szíveli az ezen a felületen található zenei műveket.

Egy valamivel rövidebb prezentációban érdekes információk derültek ki különböző filmekkel kapcsolatban, illetve egy kérdés a televízió nézésének átlagos időtartamára vonatkozott. Ebből kiderült, hogy a megkérdezett diákok fele kevesebb, mint egy órát televíziózik egy nap, azonban összesen 18 százalékuk (13,60%; 3-4 óra+4,60%; több, mint 4 óra) több, mint három órát. A válaszadók közel egyharmada 1-2 órát ül a televízió előtt naponta. A felmérés készítői nem tüntették fel a számokat a nemek megoszlásában, ugyanis az adatok alapján nem vettek észre különösebb variációt.

A következő kérdés a karantén előtti időszak filmnézési szokásaira vonatkozott. A 22 kitöltő közel kétharmada állítása szerint általában 1-2 filmet nézett végig hetente a karantén előtt. 18% nem nagyon nézett ilyen műveket, azonban nagyjából 9% több, mint 6 filmet is megnézett egy hét során. Hasonló arányban voltak azok, akik egy hét alatt többnyire három-négyet tekintettek meg. A kényszerű otthontartózkodás azonban hatással lehetett ezekre a szokásokra is, ahogyan azt a következő kérdésre adott válaszok is mutatják. Ezekből kiderül, hogy a tanulók több, mint negyede tíznél több filmet nézett végig a karantén kezdete és a felmérés készítése közötti nagyjából két hónapban (fontos megjegyezni, hogy a felmérés készítésekor a karantén még nem ért véget). Hozzávetőlegesen 14% volt azoknak az aránya, akik 1-2, 5-6, vagy 9-10 mozgóképet néztek meg ez idő alatt. A válaszadók közül mindenki megtekintett legalább egy filmet. 3-4 filmet nagyjából 23%, hét-nyolcat pedig körülbelül 9% nézett végig.

Amint kiderült, a következő kérdést kitöltő 23 válaszadó közül 5 ember 15 éves korában látta kedvenc filmjét, 4-4 személy pedig 11, illetve 14 évesen. 1-1 kitöltő volt, aki 4, 12, illetve 13 éves volt ekkor, míg kettő embernek 7 éves korában történt ez. Szintén 2 személy volt, aki nem adott meg életkort. Ebben az esetben a módusz a „15 éves kor”.

A csoport végül némely, 2020-ban megjelent film nézettségi adataira is rákérdezett. Az ezt a kérdést megválaszoló 24 ember közül tízen a felsorolt mozgóképek (Emma, Becoming/Így lettem, Bad Education/Romlott oktatás, Lost Girls/Elveszett lányok, To All the Boys: P.S. I Still Love You/A fiúknak – Utóirat: Még mindig szeretlek, Miss Americana) egyikét sem látták. Heten nézték meg a Becoming című filmet, míg a To All the Boys 3 főhöz jutott el. A Miss Americana és a Bad Education című filmeket 1-1 ember tekintette meg. A Lost Girls és az Emma egy kitöltő által sem lett megnézve. Ketten valamilyen más 2020-as filmet néztek végig.

 
A videojátékokról készített prezentáció 15 ember megkérdezésével készült el. 6 személy férfinek, míg 9 nőnek vallotta magát. Elsőként információt kaphattunk a videojátékok elterjedtségére, játszásuk gyakoriságára vonatkozóan. A válaszadók közül 1 az „attól függ” opciót választotta, öten állításuk szerint sosem játszanak videojátékokkal. Ezzel szemben ketten havonta teszik ezt, 8 személy pedig napi szinten használja ezeket a programokat. A „hetente” válaszlehetőséget egy kitöltő jelölte meg.

Kiderült, amit néhányan lehet, hogy sejtettek, nevezetesen, hogy ebben a témakörben erős különbség figyelhető meg a nemek között. Mind a hat, a kérdőívet kitöltő fiú naponta játszik, azonban a lányok közül, amint az a fenti adatok alapján kitalálható, csak ketten jelölték meg ezt az opciót. A többiek mind ritkábban, vagy soha nem játszanak, számuk ezek esetében egyenlő az előző bekezdésben felsoroltakkal.
A napi szinten ezt a tevékenységet űző 8 személy közül ketten átlagosan egy órát töltenek ezzel az elfoglaltsággal egy nap. 1 embernek ez az érték két órával, háromnak nagyjából három órával, míg kettőnek négyszer 60 perccel egyenlő. Ez átlagosan 2,625 órát jelent, az adatok mediánja és módusza pedig 3 óra. Végül a felmérést készítők az egyénileg és a csapatban játszók megoszlására is kíváncsiak voltak. Kiderült, hogy a válaszadók 20 százaléka általában egyedül játszik, 46,7 százalékuk ezzel szemben inkább másokkal együtt. A fennmaradó egyharmad nem játszik videojátékokkal, ez alapján az első kérdésnél megemlített „attól függ” itt valószínűsíthetően ebbe a csoportba tartozott.