Radnóti-nap II. – Beszélsz latinul? Dehogynem! (Calis Mihály)

A Radnóti-napos előadásokról szóló cikksorozat valamelyest megkésett második részében Calis Mihály 12.c osztályos tanuló „Beszélsz latinul? Dehogynem!” címet viselő előadását vesszük górcső alá.
Ha az ember a híreket olvassa, könnyen belebotolhat az export és import kifejezésekbe és ritkábban ugyan, de beszélhetünk arról, hogy transzportálunk valamit. Sajnos a SARS-CoV-2 vírus is szétterjedt a glóbuszon, ezért tehát fontos, hogy minél több ember beoltassa magát az ez ellen kifejlesztett vakcinákkal, hogy immunitást nyerjenek, még ha ezek nem is szimpla injekciók; ellenben sokkal inkább tekinthetők a modern technológia csúcsteljesítményeinek. Érthető módon van valamekkora szkepticizmus a lakosság körében, de, ellenben a lemezjátszókkal, itt nem lehet egyszerűen az „eject” gombot megnyomni ahhoz, hogy vége legyen a pandémiának. Ha már a lemezjátszóknál tartunk, reméljük, hogy az abban található adathordozó nem szenved deformációt; mindazonáltal kevés dolog állandó, amint azt a reformáció megmutatta, amely a középkor és az újkor határán egy nagy transzformáció része, talán részben kiváltó oka is volt. Visszatérve a járványra, talán ez is egy változást hozhat; mindenesetre kitűnt, hogy szükség lenne az iskolák digitalizálására, amely a Radnótiban halad, habár nem villámgyorsan. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a legtöbb teremben már van projektor, ám az internetelérés még nem tökéletes. Szükséges lenne a haladásra ezen a területen, hiszen így maximalizálni tudnánk az új folyamatok által nyújtott lehetőségek kihasználását. A progresszív politika persze nem mindig vezet a kívánt cél eléréséhez, de egy konzervatív megoldás sem biztos, hogy meghozza az elvárt eredményt. Néhányan a pragmatizmus mellett érvelnek, de lehetne ideológiák segítsége nélkül komplex problémákat megfelelően menedzselni a világban?



Miért is írtam ezt a (látszólag) kevés mondanivalóval bíró, kevéssé összefüggőnek tűnő szöveget? Nos, kis útbaigazítással szolgálhatnak ennek a kérdésnek a megválaszolásához a dőlt betűvel jelölt szavak, és a fentebb látható képek a prezentációból: ezen szavak (amelyek közül néhány egyúttal a képeken is szerepel) eredetét közvetlenül, vagy közvetetten, de a latin nyelvben szükséges keresni. Nem kívánnám itt most ezt az összes esetben levezetni, ámde a következőkben egy kis latin nyelvtan segítségével segítséget kaphatunk sok latin eredetű szó megtalálásához és „dekódolásához”.

Fentebb látható például egy kis eligazító táblázat, amely néhány különböző igealak általános jelentésébe nyújt betekintést.

Itt néhány, a vertō, vertěre, vertī, versum ige segítségével képzett, a magyarban is (a latintól kissé eltérő írásmóddal) használt szót láthatunk.
De hogyan is lehet egy igéből ennyiféle, vagy akár még több, eltérő jelentéssel bíró szót képezni? Nos, egy lehetőség a prefixumok használata, amelyek több szempontból hasonlítanak a magyar igekötőkhöz.

Alább látható az előadó által összeállított kisebb útmutató a különböző (magyarosított írásmódú) latin előtagok általános jelentéséhez.

Néhány további példa is megtalálható a prezentációban.

Az előtagokon túl azonban, a magyar nyelvhez hasonlóan, különböző szuffixumok, azaz utótagok is módosíthatják egy szó jelentését. A latin nyelvben ezek általában a szófajt változtatják meg.

A korábbi példák némelyikén is megfigyelhetjük az utótagok jelenlétét.

Némelyik szó, például a ferō, ferre, tulī, lātum esetén a különböző származtatható szavak száma igen nagy, jelentésük pedig jócskán különböző is lehet.

Ugyan leggyakrabban a fenti képen látható „visz, hordoz” jelentésben találkozhatunk ezzel az igével, a lehetséges más árnyalatok száma igen jelentős, amint azt az előadásba is belefoglalt alábbi szótárbejegyzés is mutatja.

Lezárásképpen a prezentációban két latin eredetű szót az előbb bemutatott módszerek segítségével „fejtett meg” az előadó.


Végezetül mind feltehetjük a kérdést valakinek: beszélsz latinul? Nos, az előadó válasza a következő:

Köszönjük Calis Mihály 12.c osztályos tanulónak a kiváló prezentációt!

Felhasznált irodalom

Mihály, C 2020, Beszélsz latinul? Dehogynem! [Prezentáció]