A fehér olaj?

A lítium 3-as rendszámával szerényen húzódik meg a periódusos rendszer bal felső részén. Ez a, legtöbb fémhez hasonlóan, szürke színű (lelőhelyeken többször fehér színű kőzetből lehet kinyerni, innen a címben szereplő elnevezés) anyag standard körülmények között a fémek legkönnyebbike. Mindamellett amiért különös figyelem hárul rá, az ezzel csak részben függ össze; a lítium ugyanis különösen előnyös tulajdonságokkal bír az akkumulátorok felépítésének szempontjából, és jelenleg is széles körben alkalmazzák az úgynevezett lítium-ion akkumulátorokat.
Mindazonáltal a jövőben még nagyobb szükség lehet erre az anyagra: a klímaváltozás súlyosságára lassan talán ráébredő kormányok az utóbbi időben igyekeztek egyre inkább helyzetbe hozni a különféle alternatív meghajtásokat a belsőégésű motorokkal szemben. Ugyan a tisztán elektromos járművek a legtöbb országban az összes gépjárműnek csupán egy töredékét teszik ki, a tervek ambiciózusak. Az Egyesült Királyság 2035-től csak emissziómentes személyautókat kíván engedélyezni (1), az EU 2030-ra már 30 millió elektromos járművet szeretne látni a kontinens útjain (2), Kína pedig a 2025-ben eladott autók 25%-át elektromos meghajtásúnak szeretné tudni (3). Ebből tehát látszik, hogy amellett, hogy más alternatívák (pl. hidrogén alapú hajtás) is léteznek, úgy tűnik, hogy legalábbis középtávon az elektromos járműveké lesz a feladat, hogy „ki (vagy be-?)zöldítsék” a közlekedést.
Ehhez viszont sok lítiumra lesz szükség. Magával a lelőhelyek megtalálásával még nem is lenne feltétlenül olyan nagy probléma; a bolíviai Salar de Uyuni sósivatagban például hatalmas mennyiségben található meg az alkálifém, egész Bolívia tartalékait pedig 2019-ben mintegy 21 millió tonnányira becsülte az USGS (United States Geological Survey; 4), amely a világon a legmagasabb értéknek felel meg. Mégsem ez a dél-amerikai ország a legnagyobb kitermelő: a sort ebben a tekintetben 2019-es adatok Ausztrália vezeti évi 42000 tonnával, a második helyen Chile, a harmadikon pedig Kína áll. Az első hat országba egy európai állam, Portugália is befért, évi 1200 tonnás termeléssel. Itt érdemes még megjegyezni, hogy a lelőhelyekre vonatkozó valós értékek valószínűleg a fentieknél jóval magasabbak lehetnek: szemléltetésképpen, a 2019-es adatok a 2018-asokhoz mintegy 30 százalékkal magasabb számot jeleztek.
A kitermelésnek persze megvannak a hátrányai (5). 2016-ban például egy kiterjedt vízszennyezés okozott tömeges állatpusztulást Kínában, Dél-Amerikában pedig az ottani bányászati módszerek hatalmas vízigénye okoz gondot. Az elektromos gépkocsikat nézve azonban nem is feltétlenül a lítium jelenti a legnagyobb problémát: a kobalt bányászata például kifejezetten kérdéses, mivel az ismert lelőhelyek túlnyomó része Közép-Afrikában, azon belül is a Kongói Demokratikus Köztársaságban található, ahol a nyereség ígérete a helyi „vállalkozókat” nem éppen a legetikusabb viselkedésre sarkallja: jelentések és beszámolók szerint a gyerekmunka elterjedt az országban. Becslések szerint az ott bányászott kobalt egyötödében gyerekmunka kerül alkalmazásra (6), így jó esély van arra, hogy telefonjaink alkatrészeinek összeállításában ennek a szörnyű intézménynek is szerepe volt.
Mindezektől mellett viszont a fejlesztés rendületlenül folyik tovább: többek között az Európai Unió is támogatja újabb lelőhelyek feltárását, kihasználását (7). Ez bizonyos szempontból érthető is, hiszen nem feltétlenül előnyös az, ha más országoktól való függés állna fönt kritikus nyersanyagok tekintetében, amely azonban jelenleg több anyag esetében leírja a fennálló helyzetet, habár a lítiumnál talán nem olyan magas ennek kockázata. Ezzel párhuzamosan azonban új lítiumbánya nyitása várható például Csehországban (8) és Finnországban, valamint Portugáliában is terveznek hasonló lépéseket, az előbbi országban inkább a kobaltra, utóbbiban a lítiumra fókuszálva.
Természetesen a bányászat önmagában nem feltétlenül minden szempontból káros dolog. Portugáliát tekintve például a The Guardian helyszíni riportjának (9) tanúsága szerint jelentősebb számban voltak, akik támogatnák az ilyen jellegű területhasznosítást, nem utolsósorban azért is, mert több, jelenleg szegényebb régió lakóinak biztosíthatna jobb megélhetést. Mindazonáltal egy hagyományos, nyílt színi módszerekkel történő bányászat jelentős mértékű hátrányos hosszú távú hatásokkal járhat a környezetre, többek között tájképrombolás és szennyezés formájában.
Vannak, akik azonban tisztább módszereken dolgoznak. Felmerült például, hogy termálvizekből a korábbi módszereknél sokkal környezetbarátabban lehetne kinyerni lítiumot (10). Ilyen lelőhelyek a világ több részén, így például az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, valamint Németországban (11) is megtalálhatóak. Ez a megoldás viszont még mindig kezdeti állapotban van, habár az utóbbi időben gyors fejlődésnek indult.
Megint mások újrahasznosítással próbálkoznak; mindazonáltal a várható növekvő keresletnek ez a megoldás aligha képes teljes mértékben megfelelni. A technológia ráadásul igen drága is, emellett azonban egy út lehet a lítiumbányászat környezetkárosító hatásainak csökkentése felé. A kutatás folytatódik; a brit The Faraday Institution többek között például a ReLiB (Recycling and Reuse of Lithium-ion Batteries) programmal próbálja elősegíteni ezt, de más cégek és csoportok is dolgoznak a különböző fejlesztéseken és az újrahasznosítás megvalósításán (12). Ideje is van ennek, hiszen a lítium és más, még veszélyesebb fémek felhalmozódása, főleg a fejlődő országokban, komoly egészségügyi, gazdasági és környezeti problémákkal, következményekkel járhat (13).
Természetesen szóba kerül más anyagok használata is az akkumulátorok gyártásánál. A helyzet azonban itt sem feltétlenül egyszerű: egy fentarthatóbb akkumulátor a szállítást és egyéb körülményeket beleszámítva akár rosszabb mérleggel rendelkezhet, mint a jelenlegiek (5 [14]). Amint a cikk elején említésre került, más, környezetbarátnak tűnő meghajtások is léteznek, mint például az üzemanyagcellás technológia, ezeknek is megvannak viszont a hátrányaik, nehézségeik: az üzemanyagcellás megoldást inkább nagyobb járművek esetében javasolták (15).
Összefoglalva megfigyelhető, hogy a lítiumra nagy valószínűséggel nagyobb szükség lesz az eljövendő években, évtizedekben. A kitermelés és újrahasznosítás körül még jelentős kérdőjelek sorakoznak, azonban van néhány ígéretes megközelítés is a láthatáron. A döntéshozóknak mindenesetre nagy valószínűséggel igen komoly kihívás lesz a folyamatok szabályozása, és kompromisszumok kötése a gazdaság és a környezet között, amely mutatja, hogy nem feltétlenül egyszerű folyamat a klímaváltozás enyhítése.

Felhasznált irodalom

1 - https://policyinstitute.ucdavis.edu/united-kingdom-moves-electric-vehicl... [angol nyelvű]
2 - https://www.reuters.com/article/us-climate-change-eu-transport/eu-to-tar... [angol nyelvű]
3 - https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-12-03/china-raises-2025-sal... [angol nyelvű]
4 - https://www.nsenergybusiness.com/features/six-largest-lithium-reserves-w... [angol nyelvű]
5 - https://www.wired.co.uk/article/lithium-batteries-environment-impact [angol nyelvű]
6 - https://www.amnesty.org/en/latest/campaigns/2016/06/drc-cobalt-child-lab... [angol nyelvű]
7 - https://www.thefifthestate.com.au/innovation/materials/wheres-your-lithi... [angol nyelvű]
8 - https://www.mining.com/europes-largest-lithium-project-fully-funded-to-c... [angol nyelvű]
9 - https://www.theguardian.com/news/2020/dec/08/the-curse-of-white-oil-elec... [angol nyelvű]
10 - https://www.bbc.com/future/article/20201124-how-geothermal-lithium-could... [angol nyelvű]
11 - https://www.dw.com/en/new-technology-makes-lithium-mining-in-germany-pos... [angol nyelvű]
12 - https://spectrum.ieee.org/energy/batteries-storage/lithiumion-battery-re... [angol nyelvű]
13 - https://ourworld.unu.edu/en/toxic-e-waste-dumped-in-poor-nations-says-un... [angol nyelvű]
14 - lásd az ötödik lábjegyzetet
15 - https://www.howden.com/en-gb/articles/hydrogen-fuel-cells-heavy-duty-tra... [angol nyelvű]

További olvasmány

i - https://www.derstandard.at/story/2000125431184/lithiumabbau-in-caceres-d... [német nyelvű]
ii - https://www.euronews.com/2021/04/23/portuguese-village-suffers-the-high-... [angol nyelvű]